Rossz lehelet halimeter

Bad Breath Myths

Acikgoz, I. Devrim, M. Aldikacti, A. Kayipmaz, G. Számos kórok tényezõi közremûködnek a rossz lehelet kórfejlõdésének kialakulásában. Mindazonáltal a baktériumok kénhidrogén termelése játssza a legfontosabb szerepet. Ezek az anaerob baktériumok olyan területeken húzódnak meg, amelyek elérhetetlenek az oxigén számára, mint például a torok és a nyelv mélyén, a fogak interproximális területein, a parodontális tasakokban és a megnagyobbodott mandulán.

A képzett orr információkat nyerhet a rossz leheletből

A halitózisban szenvedõk számára egy olyan oxigénnel dúsított hatóanyag használata lenne a legelõnyösebb, amelyik képes eltûntetni a kénhidrogént és az anaerob baktériumokat. A folyamatot három, tudományosan megismételhetõ módszerrel figyeltük meg: - Láng-ionizációs gázkromatográfiával, amellyel az illékony kénvegyületek termelõdését mérik a laboratóriumokban.

Az eredmények a következõképpen alakultak: A láng-ionizációs gázkromatográfia mérések az illékony kénvegyületek jelentõs csökkenését mutatták a termékek használatát követõen. Az eredmények statisztikailag jelentõs csökkenést mutattak a Halimeter leolvasása során, amely arra utal, hogy a TheraBreath oxidáló hatása mérsékelte az illékony kénvegyületek számát.

A halitózis kezelése - a találgatások ideje lejárt A jelenség az emberiséggel egyidõs A halitózist már a éves õsi írások Talmud is válóokként említik, az elmúlt évtizedben pedig még inkább a figyelem középpontjába került. A friss lehelet nemcsak a jó közérzet szempontjából, hanem a szociális kontaktusok során is lényeges szereppel bír. Hiszen ki kedveli a rossz leheletet?

A Periotron leolvasása a betegek nyálának figyelembe vételével a TheraBreath jótékony hatását mutatta ki. A következõ független vizsgálat több héten keresztül zajlott Fred Heller DDS rendelõjében San Francisco, Kalifornia olyan betegekkel, akiknek rossz volt a lehelete, és rossz lehelet halimeter TheraBreath termékeket kellett használniuk.

DPHkiemeltParodontológia A kutatók szerint a kellemetlen szájszag a harmadik leggyakoribb oka a fogorvosi látogatásoknak. A kurzust tartó Prof.

A kellemetlen szájszag csökkenése klórdioxid tartalmú szájvíz használatakor; In vivo is valószínûsíthetõ hatásmechanizmus H. Chang, J. Greenman, R. Allaker és E. Halimeter-rel mértük a szájon belüli illékony kénvegyületek IKV szintjének változását, és az egész mérési folyamatot, mint lehetséges módszert vizsgáltuk, amellyel a klórdioxid ClO2 tartalmú szájvíz halitózis elleni hatóanyagként való teljesítményét és mûködési mechanizmusát lehet mérni.

A három résztvevõn végzett kezdeti vizsgálatok kimutatták, hogy az IKV válasz 4 vagy 6 perc után érte el a maximális szintet, majd nagyjából perc elteltével tért vissza a kiinduláskor mért érték közelébe. Továbbá, az elsõ után órán belül végzett második ciszteines szájöblítés a magasabb H2S válasz irányába mutatott, amely azt jelzi, hogy gerjeszteni lehet az IKV termelõdését.

A 20 fõ részvételével zajló kísérletben kontrol szájöblítõt vizet használtunk az elsõ napon, a második napon pedig klórdioxidos teszt öblítést alkalmaztunk, amely 75 perccel követte az elsõ cisztein-H2S válasz mérését, és egy órával korábban zajlott, mint második válaszérték lemérése.

Ezekbõl az eredményekbõl arra következtethetünk, hogy nem rossz lehelet halimeter, hogy az IKV termelõdés csökkenését elõidézõ klórdioxid hatásmechanizmusa az IKV termékek vagy az alsóbb rétegek oxidációjának közremûködésével történik. A nyelvflórából történõ mikrobiológiai mintavétel nem mutatott jelentõs különbséget a ciszteinnel, a vízzel vagy klórdioxiddal való szájöblítés után annak tekintetében, hogy milyen mértékben tértek vissza az anaerob, a fakultatív anaerob és talpi szemölcsök égetése szigorúan anaerob baktériumfajok.

Mindez arra utal, hogy a klórdioxid egyik legfõbb hatásmechanizmusa abban állhat, hogy visszafordíthatatlanul gátolja a legfõbb cisztein enzim, vagyis a cisztein-deszulfhidráz kénhidrogénné való átalakulását.